2012/44.

Gyorsan készült nagyon puha kendő:

Ebből a fonalból már két kendőt is kötöttem, de egyik se maradt az enyém. Az egyik eleve másnak készült ajándékba, a másik csak úgy másé lett. Ez a kis kendő viszont az enyém!
Ez volt az első fonal, amit a vaterán Ágitól rendeltem. Olasz fonal 50% gyapjútartalommal, címke nélkül. Ó, ha még lehetne kapni, biztosan megszegnék mindenféle fonalvásárlási fogadalmat (amit egyébként nem tettem).

Jöhet a tél, a nyakam nem fog fázni ebben. :))

2012/42-43.

Mellény Vikinek:

 A múltkor ellátogattunk Újpesten a Kézimunkabirodalomba. Viki ezt a színes, nagyon puha fonalat választotta (Mondial Crilly, 100%acril, 133m/50g). A gombokat Pécsről hoztam a Fonalnapon.


Kendő:

Zoknifonalból (aldis) kötöttem két szállal, illetve a bordó részen a zoknifonal egy szálához Kid Mohair szálát fogtam.

Az a baj, ...

... hogy a vékony Barka Cinegéből 3-as tűvel készülő kendőben benne van már 2 gombóc lila (ajándékba kaptam Amandától), elkezdtem a folytatást egy szép szürkével, és a csipkeminta nem akar stimmelni. Persze ez a középső szemnél derül ki. A közel 200 szemet szépen visszabontogattam, de azt hiszem, most inkább egy vastagabb, gyorsan elkészülő kendőbe fogok, a lilát pedig pihentetem. Ez lenne egyébként. Ajándék lesz, ha elkészülök vele, bár most komoly kétségeim vannak. És darabban van a múltkor elkezdett másik csipkeköltemény, de csak elkészül egyszer az is (főleg ha újra előveszem...), karácsonyig be kéne fejezni.
Nincs több darabban levő projekt, de Pécsről olyan szépségek jöttek velem (és jönnek majd utánam), amikbe bele kéne bökni sürgősen, ráadásul Vikinek kéne még egy -két pulcsit kötni, két babatakarónak is össze kell jönni valahogy. Van két-három kész darab, azokat le kéne fényképezni, de most inkább megyek kötni. :)) A szünetben ez a fő tevékenységem (és az alvás).

Ma ezt sütöttem. Amikor először elkészítettem, mákot használtam dió helyett, most mandulát. Nagyon finom mindkettővel.  Persze az igazi makói szilvalekvár se ront rajta, amit a mama főzött a saját fája terméséből.

Viki megint...

Már feküdnie kéne... Ideáll  elém.
Én: Viki, feküdnöd kéne, látszik, hogy fáradt vagy.
Ő: Karikás a szemem?
Én: Kicsit.
Ő: Három dologtól lehet karikás a szemünk: stressz, fáradtság, életmód...

De még nem feküdt le... Holnap szombat.

Viki mai szövege(i)

Ma bábszínházban voltak az ovival. Délután, amikor hazajött Bálinttal, én egy iskolába mentem szülői tájékoztatóra, így csak gyorsan elmondta, kik voltak a szereplők. Amint hazaértem, rögtön leültem, hogy meghallgassam a bábmese történetét. A kislány így kezdte a mesélést:
"Amint azt már korábban említettem..."

Aztán megdumáltuk az ovis nap egyéb történéseit. Rákérdeztem, hogy aludt-e ebéd után. Azt mondta, nem. Azért én rákérdeztem, hogy biztos-e ez. A kicsi válasza:
"Egészen biztos, mert tudom, hogy milyen, amikor egész alvásidő alatt nyitva van a szemem."

Ja, ez is jó: "A kicsik  (kiscsoportosok) nem voltak a bábszínházban, mert ők nem tudnak szabályosan közlekedni".

16

Hát... 16 évvel ezelőtt sokkal szebb idő volt... :))
Szép idő volt előző este is, amikor a kórházba bementem. 16-án éjjel 2 óra 40-kor született meg Bálint.

Viki

Tudjátok, hogy különleges helyet foglal el az életemben. Azt hiszem, én is az övében...

Okos, ez egyértelmű. Nagyon sok mesét tud, el is tudja őket mondani.

Tegnap a délutáni borongós sötétségben beleborultam kicsit az ágyunkba. Természetesen Viki odabújt. Azt mondta, mesél nekem. És mesélt. Ebben semmi poén nincs. A kakas és a pipe volt a soron. (Klasszikus, mindegyik gyerekemnek volt kakas és a pipés korszaka.). Igazából ez se poén. Ami érdekes volt, az a befejezés.

Az eredetiben a sok kérés teljesítése miatt a kakas későn ér a pipéhez, az már elpusztul. De nálunk, illetve Vikinél hollywoodi  befejezés (happy end) van: A kakas éppen időben érkezett, így a pipe megmenekült. :))

 Szerintem tudja, hogy nem bírom a tragédiát.. 

(Az este olyan pocsokul voltam, hogy nem mertem lefeküdni. Kínomban kötöttem, így kész lett egy kis mellényke a csajnak. Egyszer majd megmutatom.)

2012/41.

Nem tudom, minek erőltetem ezt az egészet, a blogot. Amikor elkezdtem, azért írtam, mert itt tudtuk megmutatni a többiekkel egymásnak a munkáinkat. Ma már ott a Facebook, a blogokba már alig írunk megjegyzéseket, esetleg egy gyors like, ahol lehet. De ez így nem jó.
Ráadásul igenis több időm volt 3-4 éve. Otthon voltam, ami persze sok dologgal járt, de nem kellett naponta időre rohanni, órákat utazni stb.
És akkor még nem szóltam a fényképezési tehetségtelenségemről, ami akkor talán még nem zavart (vagy nem is tudatosult bennem). De most rühellem, hogy béna képeket teszek fel. Mindegy. Egy darabig még eldöcög a blog, gondolom. Most épp nyugi van, ráadásul van is mit mutatnom, így megteszem.

Egy újabb babatakaró készült el Rikker-féle kétágú vastag, meleg gyapjúból.
Ez  a minta.
Azokon a képeken legalább látszik, milyen lenne rózsaszínben. :)
Az enyém ilyesmi:

Mivel így is jó nagy, csak 4-szer ismételtem a mintás egységeket.

Kedden szülinap lesz, de inkább megtortáztuk ma, mert így volt egyszerűbb, itthon voltunk mind a 4-en, legalábbis a késői ebédnél (az ünnepelt épp hazaért a versenyről,,,).
A torta szinte mindig a fehér csokis-mascarponés-kókuszos torta Kiskuktától. Amióta egyszer kipróbáltam, ez a kérés. Ma is elkészült:

Rusztikus. Szeretem a csokit így rácsorgatni... Vagy nem tudom másképp?
Mindenesetre most is finom.

Még egyet csak ideírok.
Tegnap Vikit is elvittem magammal a Barkába.  Nem lett volna muszáj, de szeretett volna eljönni, én meg szeretem, ha velem jön. A buszon jót tudunk beszélgetni (igaz, tegnap a dinoszauruszokról tartott kiselőadást), aztán elföldalattiztunk az Oktogonhoz, onnan sétáltunk a Barkába.  A kötős talin pedig jól érezte magát, játszott, nézegette a fonalakat, a kis kötött mintákat, beszélgetett a" nénikkel", csodálta Anettet, aki kézi orsóval font, játszott Varga Gabi kislányával, nézett mesét, stb. Legközelebb is el akar jönni. Örülök neki.Aztán hazafelé és itthon erről is lehetett vele beszélgetni, újra át lehetett vele élni as ok élményt. Mert mind a ketten sokat gazdagodtunk tegnap délután, ő új élményeket kapott, én meg némi feltöltődést.

2012/40.

A legutóbbi Viki-pulcsi:

Nagyon puha, vastagabb pamutból készült, amit a nyári pécsi látogatásunkkor szereztem be az akciós polcról. Természetesen nem látszik, de a fonal három halvány színből áll: sárga, fehér, zöld. Összhatása talán kicsit zöldesebb, mint a képen.

Teljesen egyszerű: simakötéssel  kötöttem, az ujja passzérésze és az alja néhány sor rövidpálca, a nyaka simakötéses, ami visszapöndörödik.